Ember a tükörből- ki vagy? 4.Lecke

Találkoztál már olyan emberrel, aki mélyen és szenvedélyesen szeretett valamit, sport, zene, művészetek vagy bármi más?

Ez a szenvedélyes szeretet a világ leghatalmasabb ereje.

Az olyan emberek, akik rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal, ellenállhatatlanok.

 Az igazán hatékony kommunikáció nemcsak az információ, hanem az érzelmek, a lelkesedés közvetítése. Természetesen fontos amit mondasz, de a legfontosabb az, hogy miként érzel mondanivalóddal kapcsolatban.

Minél lelkesebb vagy, annál valószínűbb,hogy sikert érsz el.

Ha megkapod, amire vágytál, küzdve magadért és a világ egy napa királlyá avat, menj a tükörhöz és tekints magadra!Lásd mit mond neked az, akit a tükörben látsz. Nem anyukád, apukád, párod, gyereked, munkatársad, barátod az, akinek a véleménye a legfontosabb rólad. Akinek az ítélete, véleménye mindennél fontosabb, az nem más, mint aki visszanéz a tükörből. Ő az, akinek a kedvében kell járnod, mások hangjával ne törődj, hisz ő az egyetlen, aki mindig a társad lesz. A legkegyetlenebb, a legnehezebb próbát is kiálltad akkor, ha a tükörben látott ember a barátod.Lehetsz bárki, akár sikerember is és gondolhatod, hogy csodálatos vagy, ha a tükörben látott ember azt mondja, nem vagy jó semmire és nem tudsz a szemébe nézni. Becsaphatod a világot éveken át és kiérdemelhetsz dicsérő hátba veregetéseket, de végső fizetség könny lesz és meghasadt szív, ha becsaptad azt az embert, aki visszatekint rád a tükörből.

Sok olyan embert ismerek, aki nem valósította meg az álmát,de az is lehet, hogy nem is volt álma. Ők azok, akik lábujjhegyen, örökösen aggódva élnek máról holnapra, óvatosan, nehogy valami is kibillentse a megszokott, szürke rutinból. Ők azok, akik a TV-ben az aktuális szappanoperában élik át a legnagyobb izgalmat az életükben.  Ezek az emberek nem azért nem tesznek semmit, ,mert képtelenek rá, hanem azért mert azt hiszik, hogy ők semmire se képesek. Elhitték, hogy túl öregek, túl szegények, túl tehetségtelenek, túl rosszak az életkörülményeik, túl rossz családba születtek, vagy túl erősen köti meg a kezeiket valaki más. És valóban: amíg valaki úgy érzi, hogy túl gyenge a változáshoz, addig nem is változik semmi. Aztán vannak olyanok is, akik nem gyártanak kifogásokat. Nem érdekli őket az életkoruk, nem fogják pénzhiányra a céljaikért való küzdelem hiányát, nem tartják vissza őket a külső körülmények és a negatív emberek és nem áldozatként élik az életüket, hanem utazóként, akinek kifogások helyett lehetőségeik vannak.
Az ilyen emberek a győztesek, mert azt csinálják, amit szeretnek és nem csak túlélik az életüket, hanem valóban élik azt. Vesztessé csak azok válnak, akik lemondanak az álmaikról. Te ne legyél vesztes!

Sokan úgy élik le az életüket, hogy várják, hátha történik valami, valami, ami mindent megváltoztat. Keresik a hatalmat, a szerelmet, vagy a választ a legnagyobb kérdéseikre. Szerintem valójában egy új lehetőséget keresnek. Az utat egy olyan élethez, ahol minden addigi hibájuk semmissé válik, és mindent újrakezdhetnek. Ahol még nem történt semmi rossz, és minden lehetőségük előttük áll.

A kihívások azért vannak, hogy tanítsanak nekünk valamit, erősebbé tegyenek és megingassák azzal kapcsolatos hiedelmeinket, hogy mit vagyunk képesek legyőzni és mit nem. Amikor megértjük, milyen célt szolgál az előttünk álló kihívás, akkor feltárul előttünk az igazság: akadályok nem léteznek, csak lehetőségek, melyek által fejlődni tudunk.

Őszintén szólva én jobban félek attól, hogy szegényebb leszek lelkileg, ha valamit nem próbálok ki, mint attól, hogy mi lesz, ha kipróbálom? Engem jobban zavar, hogy korlátot állítok magamnak, mint az, hogy az újdonságban benne van a kudarc lehetősége. Ha nem próbálom ki, soha nem fogom tudni, hogy képes vagyok-e rá, vagy sem.

Adj lehetőséget a dolgoknak, hogy megtörténjenek! Adj lehetőséget a sikernek, hogy bekövetkezzék! Lehetetlen megnyerni a versenyt, ha nincs bátorságod odaállni a rajthoz, lehetetlen bármiben is győznöd, ha nincs bátorságod harcolni. Nincs tragikusabb, mint az olyan ember élete, aki megálmodott valamit, akiben ott él a becsvágy, de aki állandóan csak vágyakozik, reménykedik, és sosem ad lehetőséget az álmának, hogy megvalósuljon. Egy pislogó álmot dajkál, de nem tesz semmit, hogy a parázs lángra lobbanjon.

Világéletemben hittem benne, hogy a nap legcsodálatosabb pillanata, amikor reggel felébredünk. Mindegy, hogy vacakul érezzük-e magunkat vagy jól, egy biztos: aznap még bármi történhet velünk! És az sem számít, ha az esetek többségében semmi különös nem történik. A lehetőség benne van a reggelekben.